szülőszoba | shop | új kollekció | rólunk | kapcsolat | partnerek | video | english
logo
 

 Bölcsis lesz a gyerekem! Bölcsis lesz a gyerekem???

2010-08-30

Nálunk nem kellett a gyereket 4 hetes korában beíratni a helyi bölcsődébe. No nem azért teszik ezt sokan, hogy az újszülött 4 hetesen oda járjon, hanem hogy majd 2 év múlva legyen helye. Én lesétáltam a gyerek második szülinapja körül, és szeptemberben máris komoly bölcsis lett. Amilyen egyszerűen ment a beíratás, olyan nehezen a beszoktatás, a bölcsőde nem lett sem az én, sem a gyerek kedvenc helye. De ez egy másik történet.

A bölcsődei helyeket tekintve sokan nem olyan szerencsések mint én. Ha az anya hirtelen világosodik meg, hogy bizony szeretne visszamenni dolgozni, hirtelen lesz elege a pelenkázásból és érzi úgy, hogy most és ne tovább, nos akkor első felindulásból szaladhat is a körzeti bölcsibe. Ugyan, van-e hely. Nem lesz. Nem egy előrelátó ismerősöm a jövőbeni bölcsis 4-6 hetes korában kezdett gondoskodni bölcsődei helyről. Sőt, olyan városi legenda is kering, mely szerint a még várandós anyuka felíratta magzatát a várólistára. A bölcsődei helyzet tehát itthon rossz, nagyon rossz: hiszen az összes bölcsődés korú gyermek 15 százalékának lenne elegendő férőhely. Ha tehát vannak terveid, elképzeléseid, hogy mikor mész vissza dolgozni, időben kezdj intézkedni, különben könnyen hoppon és így otthon maradhatsz.
Bölcsődei nyílt napok (óvodai, iskolai példára), nem léteznek, minek is léteznének, úgysem lehet válogatni. Örülhetünk, ha egy helyre felveszik a gyermeket. A fent leírt állapot azért nem minden városra, Budapest nem minden kerületére igaz, van ahol egyáltalán nincs évekre előre szóló lista, csupán adott év májusában kell jelentkezni és akit tudnak, felvesznek, ahogy nálunk is.
A beíratáshoz kell a munkáltató szándéknyilatkozata, hogy az édesanyát szeretettel visszavárja. (Hogy ez a szeretet mennyire lesz mély, amikor következő hónapban bárányhimlős/hörghurutos/begipszelt karú gyerekünkkel kell otthon lennünk, az már egy másik sztori.) A nyilatkozat hiányában szinte kár is próbálkozni. Ha kisebb gyerek van, akivel gyesen, gyeden van otthon édesanyja, esély sincs, sőt a bölcsőde hónapjai alatt született kistestvér is okot szolgáltathat arra, hogy a már beszoktatott bölcsist, egyik napról a másikra kitegyék. Ami nem vall túl gyerekbarát viselkedésre.

Ha későn eszméltünk, ha nincs hely és nem is lesz, nos akkor már csak a magánbölcsik, családi napközik, a baby sitter illetve a családi gyermekfelügyelet marad. Ezek ára igen borsos, de nem árt körülnézni: több tízezer forintos és persze minőségi eltérések is lehetnek az egyes intézmények között. Ha pár hónapos gyerekünket angolra akarjuk taníttatni, ha elvárjuk, hogy babaúszást tartsanak a gyerekeknek, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk. Hogy érdemes-e ilyesmikkel terhelni babánkat és magunkat, ezt ki-ki egyénileg eldöntheti. Az árkülönbség nem feltétlenül csak a minőséget tükrözi (bár ennek sem árt utánanézni), hanem a családi napközik körébe tartozó intézmények állami normatív támogatást kapnak a gyerekek után, így áraikat kedvezőbb szinten tudják tartani. 
A  családi gyermekfelügyelet intézményesített szinten viszonylag új dolog, persze a gyökerei nem. Hiszen a leglogikusabb dolog a világon, hogy álljon össze 3-4 anyuka és együtt oldják meg a gyerekek felügyeletét, nem kell ehhez mindannyiuknak folyton otthon lenniük.

Baby sitter ügyben van tapasztalatom: amikor a nagy egy éves lett, heti 2 napos munkát kaptam. Rengeteg fejtörés után az interneten kezdtünk babysittert keresni. Jött dohányos, aki messziről bűzlött, de letagadta, jött 20 éves, aki állította, hogy 8 év óvodai tapasztalata van (valószínű a saját 3 éves óvodáskodását is beszámolta), jött olyan aki nem is akarta látni a gyereket, minek az, csak hagyjam őket egyedül, megoldja. Jött ismerős babavigyázója, és mivel ez a referencia tűnt a legjobbnak, már majdnem ő lett a miénk, amikor – szintén internetről – megérkezett hozzánk az Igazi. Persze amikor belépett ezt még nem tudtam, de amikor elment, anyai ösztönöm már halkan ezt sugdosta. Hogy mennyire számít az ösztön: felvettük az ismeretlent az ismerős helyett. És mennyire bejött: már régesrég nem vigyáz a gyerekre, de valami olyan szeretet alakult ki köztük, amit néha magam is irigyelek. Férje pótnagypapa, ő pótnagymama lett, akiknek immár nem hogy nem fizetünk, hanem ők költik az elköltenivalójukat a gyerekre. Havonta elviszik egy napra, múzeumba, állatkertbe, magukhoz. Hát ilyen babysittert is lehet találni, de türelem és nem kevés szerencse kell hozzá.

Annyi biztos, hogy nem könnyű az anyának apró gyermekétől elszakadni, még ha csak néhány óráról is van szó, ezért a legfontosabb, hogy olyan helyet találj a gyerekednek, ahol biztonságban, szeretetben tudod őt. Nekem az volt a legrettenetesebb a bölcsődében, hogy meg kellett szoknom a gondolatot: olyan emberek vigyáznak rá, akiknek nem ő az első, nem ő az imádottjuk, csak egy a sok közül. De ha ilyeneken töröd a fejed és nem a munkára koncentrálsz, akkor hamarosan újra otthon találod magad és így a gyereket is.

easyweb