szülőszoba | shop | új kollekció | rólunk | kapcsolat | partnerek | video | english
logo
 

 Háborítatlan szülés: akár otthon, akár a kórházban

2010-12-21

Mindkét gyerekemet kényelmes franciaágyon szültem, a földön térdelt a szülésznőm, ágy szélén ült a doktor, férjem a fejemnél bátorított. Tévedés, nem otthon voltam, hanem kórházban, otthoni körülmények között. Kellett a tudat, hogy pár méterre tőlem ott van minden eszköz, amire bármilyen váratlan esemény során szükség lehet. Talán gyáva vagyok, és még két abszolút problémamentes szülés után sem mernék a saját nappalinkban, a saját fürdőkádunkban vajúdni és szülni. Valahogy olyan bizarrnak érezném, hogy a szomszédok végighallgatják ezeket a nem mindennapi pillanatokat. Na de nem mindenki ilyen bátortalan, és ők hamarosan szabályozott, legális formában szülhetnek majd otthon.

Pontosabban a hivatalos megfogalmazás szerint intézményen kívül. Geréb Ágnes bebörtönzése, ha másban nem is, abban segített, hogy előmozdított egy évtizedek óta agyonhallgatott, elsunnyogott kérdést: hogy valamiképpen szabályozni kellene azt, ha egy nő otthon szeretné világra hozni kisbabáját. Hiszen ha vannak világos szabályok, van mihez tartania magát szülő nőnek, bábának, szülésznek egyaránt, akkor egy tiszta helyzet születhet, melyben kicsi, a lehető legkisebb az esélye annak, hogy olyan nő is a saját kádjában találja magát szüléskor, akinek ez egyáltalán nem javasolt. Mert az alacsony rizikót jelentő szülések, tehát ahol nem várható semmi különleges esemény, általában mindenféle orvosi beavatkozás nélkül zajlanak. Így ezek alkalmasak arra, hogy otthoni környezetben történjenek.

A Bálint doktorok a Szent Imre Kórházban évtizedek óta a természetes szülés hívei. Az ő munkájuknak köszönhető az Otthonszülés a kórházban nevezetű program, melyet magam is megtapasztaltam és csak szuperlatívuszokban tudnék nyilatkozni róla. Valamiért azt gondoltam, ők nem támogatják az otthonszülést. Mint kiderült, rosszul gondoltam. Bálint Balázzsal beszélgettem.

Ha Ön tehetne javaslatot, mire buzdítaná a nőket, hol szüljenek?

Ma szüljenek kórházban. De holnap már otthon, de csak ha ennek nincs kizáró oka. Természetesen a holnap arra vonatkozik, amikorra a szabályozás teljes lesz. Valami elkezdődött, de egyelőre részmegoldás van születőben. Lesz ugyan rá engedély, nem kell titokban otthon szülni, de a szülést kísérő szakemberek képzését is meg kell oldani. Ha már holnap bevezetnék a rendeletet, akkor nehezen lehetne megvalósítani, mert kevés olyan szakember van, akinek megvan a megfelelő iskolája.

Mikor léphet életbe a rendelet?

A tervek szerint április elsejétől működik a gyakorlatban.

Milyen feltételei vannak az intézeten kívüli szülésnek?

Vannak bizonyos egészségügyi követelmények az anyára vonatkozóan, melyeknek meg kell felelnie. Nem tartozhat magas kockázatú csoportba sem ő, sem a baba. Persze ennek meghatározása nehéz, vannak is tényezők melyeken most jól el lehet vitatkozni. De például egy korábbi császármetszés, egy komolyabb gátsérülés, vagy akár az hogy dohányzik a kismama, mind-mind rizikófaktor. Ami a szakembereket illeti, két szülésznek vagy bábának kell jelen lennie az otthoni szülés alatt. A kórház pedig 20 percen belül elérhető legyen – ez a terv legalábbis, hogy mi kerül bele pontosan a rendeletbe, azt még nem lehet tudni. A tervezet előkészítésére egy kiváló szakemberekből álló munkacsoport alakult, akikkel közösen fogalmaztuk meg a kritérium-rendszert, de attól tartok, a kifejezetten kórházi szemlélettel bíró szülészeti szakmai kollégium ezzel nem fog egyetérteni, így a feltételrendszer messze szigorúbb lesz a kelleténél. Ha így lesz, az megint magában hordozza annak a lehetőségét, hogy olyanok is otthon szüljenek, akiket a hazai szabályozás kizárna, de a nemzetközi nem. Megint nem fogunk tudni megfelelő szabályokat alkotni.

Létrejöhetnek-e a jövőben olyan körülmények, hogy az otthonszülést is nyugodt szívvel ajánlja? Mi kell ahhoz, hogy az otthonszülés is biztonságos legyen?

Igen, én most is szoktam ajánlani, aki szakmailag alkalmas erre, az szüljön nyugodtan az otthonában, bár jobb, ha a szabályok megszületését megvárja. Ha alkalmas rá, döntse el, hogy hol szeretne szülni.

Van-e olyan ország, ahol megvannak ezek a körülmények?

Civilizált világ nagy részében ez működik, Hollandiában például a gyerekek 30 százaléka otthon születik. Anglia, Németország is rendezett körülmények között teszi ezt lehetővé. Ott például a szakmai kritériumok nem törvényben szabályozottak. Ennek rendkívül egyszerű oka van, amit itthon is meg kellene fontolnia a törvényalkotóknak: egy rendeletet nehéz módosítani, tehát ha például kiderül újabb dolgokról, hogy kockázatot jelentenek, akkor nem várható el, hogy egy államtitkár ezt tudja és azonnal intézkedjen, hogy bekerüljön ez is a rendeletbe. De mivel nálunk ennek az egésznek nincs hagyománya, nulláról indulunk, ezért lesz nálunk rendeletben rögzítve.

Az előírás szerint két bába vagy szülész legyen jelen az otthonszülésnél. A bába mint foglalkozás most fog megszületni tulajdonképpen?

Részben, ez így van, hiszen, mint foglalkozás, az egyik legősibb, az asszonyok egymástól tanulták. De  szakmakódot csak most fog kapni először. Nálunk nem fog annyi szerepet kapni, mint más országokban. Az Európai Unióban a bába sokkal több jogosítvánnyal rendelkezik, ő gondoz a várandósság alatt, a szülést kíséri, és még utána is, például szoptatási kérdésekben tanácsot ad, látogatja az újszülöttet és a kismamát. Nálunk a szülést jelenleg nem kísérheti egyedül a bába, muszáj jelen lennie egy orvosnak is. Már évekkel ezelőtt jeleztük, hogy szeretnénk, ha a terhesgondozásban a bábák is részt vehetnének. Ez egyelőre még várat magára.

A legtöbb nő talán azért szeretne otthon szülni, hogy természetesen, beavatkozásoktól mentesen hozhassa világra babáját. Pedig már évek óta lehet háborítatlanul szülni a kórházban is. Persze nem mindegyikben.

A természetes szülés nem csak otthon valósulhat meg. A Szent Imre kórház Otthonszülés a kórházban programja annyit tesz, hogy hadd menjen be szülni a normális hálószobának berendezett szülőszobába az, aki egyébként otthon is szülhetne. Azaz, ugyanazoknak a kritériumoknak meg kell felelnie, mint amiket most majd a rendelet tartalmaz: panaszmentes várandósság után mehet be. Ehhez pedig társul az a szakmai szemlélet, mely a szülést természetes folyamatként látja.

Sok kórházban van már lehetőség alternatív szülőszobában vajúdni és szülni?

Sok kórházban van már alternatív szülőszoba, de alapjában véve ezek csak kellékek. A szemlélet a lényeg.  Hallom sok orvostól, hogy hát van náluk kád, de minek, ha soha senki nem ül bele…persze, ha nem ajánlják fel, ha tele van pakolva mindenféle holmival, nyilván nem kap kedvet a vajúdó nő, hogy beleüljön. Tehát hiába van kád, labda, szülőszék, ha a szülészorvosok hozzáállása ilyen. Ez a kérdés, még az igen súlyos pénzkérdésnél is nehezebb: ha valaki 10-20-30 éve úgy dolgozik, hogy a nő hanyatt fekszik, majd ő gátat vág, akkor nehezen várható el, hogy holnaptól odatérdel a szülőszék elé és hagyja hogy a nő úgy szülje meg a babáját, ahogy neki (a nőnek!) kényelmes. Ez a kolléga így érzi magát biztonságban, adott esetben a tudása nem elégséges az alternatív szüléshez. Rengeteg szakmai konferencia, képzés kell ahhoz, hogy ez megváltozzon. És amíg a fiatalok az egyetemen is ezt tanulják, így látják az idős orvosoktól, miért újítanának? Ha beengednék a szemléletet az egyetemekre és a bábaképzőbe, tartanánk előadásokat erről, de erre eddig nem került sor sajnos. Így a fiataloknak is nagyon nehéz, nem jut el hozzájuk az a tudás, hogy érdemes hagyni az asszonyt, hogy megtalálhassa önmagát a szülés során.

Persze az információkat nem csak a szülészek felé kell továbbítani, hanem a szülő nő felé is, mert lehet, hogy nem is tudja, hogy ezt lehetne másképp is. Hozzám rengeteg olyan kismama jut el, aki már másodszor várandós, és érzi, hogy valami nem volt jó, érzi, hogy másra van szüksége, valami az első szülésből kimaradt. A szemléletváltás olyannyira lassan megy, hogy például a Szent Imre Kórházban, ahol 15 éve van alternatív szoba, ahol az orvosok és bábák maguk is látják, hogy a dolog jól működik, még itt is, az orvosok és bábák nagyja nem így gondolkozik.

Mit hoznak fel kórházak, orvosok az alternatív szoba ellen?

Mondok egy egészen más jellegű példát: Magyarországon valaki megtanul autót vezetni, jól megy neki. Kimegy Angliába és hirtelen már nem tud autót vezetni. Tegyük fel, hogy valaki tud szülést vezetni, le van írva, hogy ennyi perc a tágulás, annyi a kitolás, ha eltelt ez az idő, jön a burokrepesztés vagy oxytocinos infúzió. Így tudja hogy merre halad a szülés, kézben tartja a dolgokat ezen a módon. Biztonságban érzi magát, akár az az autós, aki itthon megtanult vezetni és itthon is vezet. De ha a szülő nő kezébe helyezi a döntést testhelyzetről, ha vár, amíg megreped a burok, akkor hirtelen egy ismeretlen helyzetben találja magát. Kétségbeesik, bizonytalanná válik, mint az az autós, aki hirtelen Angliában találja magát. Ezért maradnak legtöbben a hagyományoknál. Arról nem is beszélve, hogy az esetek többségében ez több időt, intenzívebb figyelmet kíván az orvostól, bábától egyaránt.

Gyakran választják az IKEA-szobát a kismamák? Mert én például rettegtem, hogy foglalt lesz, de mindkétszer üresen tátongott.

Korábban úgy gondoltuk, hogy csak az menjen alternatívba, akinél komplikációra nem nagyon lehet számítani, de a jelenlegi helyzet az, hogy olyan sok kórházat zártak be, hogy néha egyszerre 4-5 szülés is zajlik nálunk. Ilyenkor olyan orvosok is bemennek ebbe a szobába, akik egyébként a lábukat sem tennék be oda, nem hisznek a módszerben. Mivel csak kevesen támogatjuk a gyöngéd, természetes szülést, így a szüléseknek kb. 10%-a zajlik abban a szobában.

Hogyan lehetne elérni, hogy többen támogassák, hogy a személetváltás valahogyan felgyorsuljon?

Hogy ez megtörténhessen, megpróbálunk egy úgynevezett referencia intézményt kialakítani. Ennek az volna a lényege, hogy ott csak természetes szemléletben dolgozó munkatársak tevékenykednének. Ráadásul orvosi felügyelet mellett, de első sorban a bábák kísérnék a szüléseket, a gondozásban és a gyermekágyas kontrollban is részt vehetnének. A szülések ambulanter történhetnének, azaz nem kellene feleslegesen a kórházban feküdni, az egészséges anyák és babák aznap haza is mehetnének. Egy ilyen intézmény kialakítása egyrészt pénzkérdés, másrészt politikai döntés kérdése. A szakmai tudás már megvan ehhez, a többi szeretettel várjuk.

Milyen gyakran fordul elő, hogy valaki az alternatív szobán kezdi a vajúdást, és a vége császármetszés? Talán ebből az arányból lehetne következtetni arra, hogy az otthonszülés hányszor végződhet kórházzal.

Attól, hogy valaki átkerül otthonról a kórházba vagy alternatív szobából a hagyományos szülőszobába, a „kórházba”, nem jelent veszélyes helyzetet. Egyszerűen olyan körülmények merültek fel, amikor be kell segíteni, akár csak egy infúzióval, szívhang-monitorozással. De van egy tíz éves időszakra vonatkozó adatunk 1996-tól 2006-ig. Megnéztük, hogy azok közül, akik ott kezdtek vajúdni, hányan fejezték be a szülést császármetszéssel és kiderült, hogy messze alatta maradtunk a jellemző aránynak. A legrosszabb évben 2,5 százalék volt ez az arány, de voltak olyan évek amikor nem volt egy császár sem, átlagosan csupán 1,5 százaléka került át a műtőbe. A Szent Imre Kórházban ebben az időszakban15-20 százalék volt (jelenleg 19-21% között mozog évek óta), míg országosan 30 százalék körül van a császármetszések aránya. Ez annyit jelent, hogy valóban, az alacsony rizikófaktorú szülések jól kiszűrhetők, ki lehet mondani, hogy várható-e váratlan esemény a szülés során. Tehát, ennek mentén valóban körülírható, hogy potenciálisan kik szülhetnek otthon – ugyanaz a csoport, akiket beengedtünk az alternatív szobába. Az ideális az lenne, ha ilyen módon közeledne egymáshoz az otthoni és a kórházi szülés: mindkettő háborítatlan, meghitt és természetes lenne.

 

fotó: www.varandosmasszazs.hu

easyweb