A világ legtermészetesebb dolga és mégsem: mi az?

Fenti kérdésünkre (jelen esetben) a helyes megfejtés a szoptatás, hisz valóban a világ egyik legegyszerűbb dolgának tűnik, mégis, számos édesanya osztja meg a tapasztalatát azzal kapcsolatban, hogy milyen buktatók és nehézségek sorozata várt rájuk, miközben próbálkoztak anyatejjel táplálni újszülött babájukat. 

Ha követitek az Instagram oldalunkat, találkozhattatok az elmúlt héten a kérdéseinkkel, amiket a közelgő Szoptatás Világhete alkalmából tettünk fel nektek. A válaszaitokat is összegyűjtve, készítettünk nektek egy (reményeink szerint) érdekes és informatív válogatást a szoptatásról, honnan - hová jutottunk az elmúlt évtizedekben, és arról is olvashattok majd, hogy mik azok a termékek, amiket szerintünk minden kismamának érdemes beszereznie! 

Ősidőktől fogva 

Bár kevés információ áll rendelkezésünkre a szoptatásról a történelem előtti időkből, a tudósoknak hála, mégis lehet valamiféle elképzelésünk arról, hogy őseink hogyan táplálták az utódaikat. A neandervölgyi emberről például azt feltételezik, hogy szükség szerint anyatejjel táplálta az utódait. Hogy meddig, arról sajnos nincs pontos információnk, az emberhez legközelebb álló főemlősökről, a csimpánzokról és bonobo majmokról viszont van: ők mintegy 4-5 éves korig szoptatják a kicsinyeiket. Addigra felnőtt fogazatuk kiteljesedik és születési méretüknél legalább négyszer nagyobbak lesznek. Ebből kiindulva elképzelhető, hogy őseink is hasonlóképpen tettek! 

Tudtátok, hogy Mezopotámiában kultusza volt az anyatejnek? Astarté-t, a kánaáni háború- és termékenység istennőt a tápláló mell istennőjének is tartották. Babilóniai tekercsekből tudjuk, hogy 2-3 évig kitartott a szoptatós kor, a szoptatós dajka pedig egy létező megoldás volt azok számára, akik nem tudták maguk tejjel táplálni a gyermeküket. 

Egyiptomban azon túl, hogy felismerték az anyatej fontosságát, szent dolognak is tartották azt. Kr.e. 1500 körüli az az egyiptomi feljegyzés, ami arról szól, hogy mit kell tenni, ha valaki szeretné, hogy legyen elegendő teje. Így szólt:

“A kardhal csontját olajban kell melegíteni, és azzal bedörzsölni az asszony hátát.” 

A tekercs utalást tesz arra is, hogy ha valakinek nem megy a szoptatás, azt komoly problémának kell tekinteni, a gyermek éhségét csillapítani lehet a szoptatós dajkák vagy a tehéntejes pótlás segítségével, azonban az eredeti problémát ez nem orvosolja. 

Az antik Görögországban a művészeten keresztül is kifejezték a szoptatás fontosságát. Számos istennő, például Héra, Démétér, Gaia is kapott olyan szobrot, ahol anyatejjel táplálja a gyermekét. 

Egy óriási ugrással máris a 19. században találjuk magunkat. Az ipari forradalom hajnalán, amikor a legtöbb ember számára az elsődleges cél az volt, hogy mihamarabb munkába tudjon állni, az asszonyok is dolgozni indultak, így hosszabb időre magukra hagyták a kisbabáikat. Nem volt kérdés, valahogy megoldást kell találni az etetés problémájára mivel a szoptatás nem volt opció. Az első anyatej gyűjtő állomás (ahol begyűjtött, pasztörizált anyatejhez lehetett jutni) 1910-ben Bostonban illetve Londonban, a Queen Charlotte’s Hospital-ban jött létre, majd nem sokkal később elterjedt egész Európa-szerte. Az így megszerzett tejet különféle eszközök segítségével etették meg a kisbabákkal. 

A tápszerek elterjedése előtt tehéntejjel, vagy egészen furcsa keverékekkel etették azokat a piciket, akiket az anyjuk nem tudott szoptatni. Volt, aki vízzel vagy tehéntejjel elkevert lisztet kapott, mások alaplébe kevert, szétfőtt zabbal etették a kisbabát - mai fejjel ezek a dolgok már egészen elképesztően hangzanak, igaz? 

Mi történt a 20. században? 

Érdekes számokra bukkantunk amerikai kutatási adatokban. Egy tanulmány ismerteti, hogy az 1931-1935 között született babák 40-70%-át táplálták elsősorban anyatejjel.  Az 1946-1950 között született piciknek már csak 20-50%-a részesült ebben élete korai szakaszában. Az 50-es 60-as évek során a szoptató anyák száma folyamatosan csökkent, olyannyira, hogy a hetvenes évek elejére a babáknak már csak 25 százalékát szoptatták 1 hetes korukig, 14 százalékát 2 hónapos koráig. A jelenségben az is szerepet játszhat, hogy sok nő nem tudott a mellre szexualitástól függetlenül tekinteni, így furcsa, bűntudathoz hasonló érzéseket generált bennük a szoptatás. 

Fordulat a 21. században

A hetvenes évektől a szoptató anyák száma világszerte növekszik, köszönhetően annak, hogy számos kutatás igazolja az anyatejes táplálás jótékony hatásait, az orvosok nem győznek eleget beszélni annak fontosságáról. 

De mik is pontosan ezek? Csak néhány, a teljesség igénye nélkül: 

• tápanyag összetétele optimális a gyermek növekedése és fejlődése szempontjából 
• védelmet nyújt az akut fertőző betegségekkel szemben 
• csökkenti az allergia és a diabétesz esélyét a nagy kockázatú gyermekeknél 
• hosszú távon védelmet nyújt a magas vérnyomás és az elhízás kialakulása ellen
• A szoptatás jótékony hatással van az anya-gyermek kapcsolatra
• Az anyai szervezetet is védi: mellrákkal, petefészek rákkal kapcsolatban preventíven hat, ha az édesanya szoptat és a várandósság alatt felszedett plusz kilók is könnyebben lemennek, mivel átlagos napi 500 kalóriával többet használ fel a szervezet. 

Időre vagy igény szerint: melyik a helyes út? 

Ha olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van édesanyánk, nagymamánk, akitől tudunk a szoptatásról kérdezni, könnyen lehet, hogy csodálkozó tekintetük kereszttüzében találjuk majd magunkat, ha elmondjuk, hogy mi már nem órára szoptatunk. 

Hogy is van ez? 

Az ő idejükben még az volt az elterjedt, hogy a babákat időre kell szoptatni, két etetés között legalább 3 órának el kell telnie, különben a picit túletetjük és semmiképpen sem szabad 20 percnél tovább mellen hagyni. 

A mai szemlélet ezzel szemben az, hogy a babákat igény szerint javasolt szoptatni (ahogy feltételezhetően az ősember is tette… látjátok, minden körbeér), nem kőbe vésett szabály, hogy két etetés között el fog telni három óra, ráadásul sokszor az újszülött nem csak az evés, a megnyugvás miatt is mellre szeretne kerülni, így könnyen előfordulhat, hogy a hat hetes baba például óránként az anyukájára vágyik. 

Legjobban akkor jársz el, ha felismered az éhség korai jeleit és még azelőtt cselekszel, hogy sírni kezdene a baba - ez ugyanis már az utolsó ‘fázis’, amikor úgy érzi, nincs mit tenni, csak így tudja a világ tudtára adni, hogy enni szeretne. 

Mikor figyelj oda?

• ha a pici nyitogatja, nyalogatja a száját, tátogó mozgást végez
• ha a fejével előre bólogat
• ha jobbra-balra forgatja a fejét, “keres” 
• ha szopja az ujját
• nyűgös lesz
• sírni kezd

Helyesen teszed, ha a babát váltott mellből szoptatod (egyik etetésnél egyik, másiknál másik cici kerüljön sorra) mert így a szomjoltó vizes tej után (amit elsőnek fogyaszt el a baba) a zsírosabb hátsó tejhez is hozzá tud jutni és szépen gyarapodik majd. Bár mai napig vannak, akik az etetésenkénti mérésre esküsznek, a tapasztalat sokszor azt mutatja, hogy az anyák ettől csak stresszesek lesznek és a tejük hirtelen apadni kezd. Ameddig elegendő pisis és kakis pelenkát találsz naponta, a kicsi jókedvű, nincs ok az aggodalomra. 

Mára külön szakmává nőtte ki magát a szoptatási tanácsadás, komoly szakterületnek számít, így fontos tudnod, hogy nem vagy egyedül és kérhetsz segítséget. Olvasd el beszélgetésünket Sződy Judittal, aki elismert szakember és "már mindent látott". Korszerű és sok tapasztalaton alapuló tudása nagyon hasznos lehet minden anyukának.

Ha mégsem megy - ne keseredj el

Akkor sem kell elkeseredned, ha valamiért nem úgy sikerül a szoptatás, ahogy elképzelted. Ahogy a felvezetőben is írtuk: a világ legegyszerűbb dolgának tűnik, de a helyzet az, hogy manapság egyre gyakoribb, hogy egy édesanya nem, vagy nehezen tud szoptatni. 

Ennek az egyik lehetséges oka, hogy a már nem nagycsaládban élünk. Régen több generáció élt együtt, egy faluban, akár egy fedél alatt és a kislányok egészen pici koruktól fogva látták, hogy a család idősebb nőtagjai hogyan szoptatják a babájukat. Mire ők is édesanyák lettek, már nem volt idegen számukra a helyzet és ösztönösen tudták, hogyan kell cselekedni. A másik lehetséges ok, hogy a tápszerek nem voltak ilyen széles körben elérhetőek, ezért a lehető legolcsóbb és leginkább kézenfekvő megoldás az volt, hogy szoptattak. 

Azoknak, akik valamilyen oknál fogva pótlásra van szükségük, gyerekorvos által felírt recepttel igényelhetnek anyatejet a védőnőjükön keresztül, aki megrendeli azt a lakóhelyhez legközelebb eső központból. Ha inkább a tápszer mellett döntenél, már számos opció közül választhatod ki a számotokra legmegfelelőbbet. 

A hagyományos, tehéntejből készült termékek mellett egyre nagyobb ismertségre tesznek szert a kecsketejből készült anyatej helyettesítő tápszerek, és nem véletlenül. Az Európai Ételbiztonsági Ügynökség (EFSA) megállapította, hogy a kecsketej megfelelő fehérjeforrást jelent az anyatejpótló és követő tápszerek előállításához. Kíméletes a baba gyomrához, gyorsan szívódik fel és minden, a kisbaba fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen tápanyagot tartalmaz.  Mindenképp kérd szakember (gyerekorvos, védőnő) segítségét ebben!

Végezetül, jöjjön pár kérdés tőletek! 

“Milyen megoldások vannak a ruházatban, amik könnyebbé teszik a szoptatást?” Gyöngyi

b.boom: A kínálatunkban megtaláltok minden olyan ruhadarabot, ami úgy lett kialakítva, hogy a lehető legegyszerűbben, mégis diszkréten megetethesd a babádat. Nézz szét a Szoptatás Világhete alkalmából összegyűjtött válogatásunkban.

2021. augusztus 1-8. között ráadásul 20% kedvezménnyel vásárolhattok ebből a kategóriából, az ANYA2021 kuponkóddal.

“Mit egyen, mit ne egyen az anyuka. Ha a baba hasfájós, hogyan jöhetünk rá, hogy mi volt a gond?” 

b.boom: A szakirodalom azt mondja, hogy MINDENT ehet a kismama, igen, még a “k-betűsöket is”. Nincs olyan étel, amit eleve ki kell zárni a szoptatós anyuka étrendjéből. 

Ajánljuk szeretettel dr. Benkovics Júlia Instagram oldalát, aki szülész-nőgyógyász és szoptatási tanácsadónak is tanul (sőt még kismama is éppen), ahol temérdek hasznos információt olvashattok, többek között erről a témáról is! 

“Cicin altatás, nyilvános szoptatás, hozzátáplálás mellett szoptatás…” Ivett

b.boom: Az első kettőre röviden a válaszunk, hogy tök oké! Tévhit, hogy rosszat teszel a gyerekednek és rossz szokásokat alakítasz ki benne azáltal, hogy cicin altatod el. A nursing to sleep egy létező fogalom és teljesen rendben van, nem árt a gyermek fejlődésének és mindaddig nem gáz, amíg neked sem az. A nyilvános szoptatásról sokan, sokféleképpen elmondták már a véleményünket. Mi azt valljuk, hogy mindenki bátran tegyen belátása szerint: ha úgy érzed jól magad, hogy letakarod egy kendővel a felsőtested miközben az utcán/parkban/kávézóban szoptatsz, akkor tégy így, sőt, szuper mini szoptatóspárnánk van kendővel, amit magaddal vihetsz bárhová!  

Ugyanakkor, mi azon sem háborodunk fel, ha szeretnéd teljesen szabadon csillapítani a babád éhségét. A b.boom kismama divat üzletei szoptatásbarát üzletek, ha kisbabád van és szeretnél kényelmesen etetni, hozzánk akkor is betérhetsz, ha éppen nem vásárolnál semmit. Szeretettel várunk! 

“Top 10 nélkülözhetetlen kiegészítő/termék” Veronika

b.boom: 10 dolgot nem biztos, hogy felsorolunk most nektek, de mondjuk azt, amit szerintünk mindenképp érdemes beszerezni (több gyerekes anyukák adják a csapat egy részét, a tapasztalatunk beszél belőlünk) -  

• szoptatós melltartók kicsit másképp
• szoptatós párna MUST HAVE!!!
• kényelmes szoptatós ruházat pl. pár ruha, felső, hálóing
• hűthető/melegíthető párnacsomag mellre (nagyon sokat segít, ha nehezen indul a tej, akkor is, ha ne adj isten mellgyulladásod lesz)
• környezettudatos melltartó betét (van az a helyzet, amikor meghallod egy idegen baba sírását és ömleni kezd a tejed, hidd el, jól fog jönni!)

Ha szeretnél még további érdekességekről olvasni, várunk vissza Instagram oldalunkon augusztus 1-8. között, a Szoptatás Világhete alkalmából! 

A poszthoz felhasznált források:

https://medcraveonline.com/JPNC/breastfeeding-in-the-course-of-history.html 
https://www.babaszoba.hu/articles/baba/Az_ehseg_elso_jelei_a_babanal?aid=20180713131638 
https://www.babaszoba.hu/articles/baba/Ezert_jo_a_kecsketej_alapu_tapszer?aid=20190909104957